Felvágott kisokos
Sokan azt gondolják, hogy ami a csemegepultban található, húsból készült és szeletelt, az felvágott. Ez téves elképzelés. A Magyar Élelmiszerkönyv a húskészítmények között négy nagy termékcsoportot és kiemelt kategóriákat is megkülönböztet. A felvágottak, a szalámik, a sonkák és az érlelt kolbászok mellett nevesíti többek közt a párizsit, a virslit vagy az angolszalonnát is. Mindegyik esetében különböző követelményeknek kell megfelelnie egy terméknek, hogy az adott név a címkéjén szerepelhessen.
Mi a felvágott?
A felvágott elnevezés már önmagában is garanciát jelöl. Szabályozva van ugyanis, hogy minimum mennyi fehérjét (12%), illetve, maximum mennyi vizet (70%, ami nem csak hozzáadott vizet jelent, hanem a húsban természetesen jelen lévő vizet is), zsírt (35%) és nátrium-kloridot (2,2%) tartalmazhat. Ha egy termék valamelyik kritériumnak nem felel meg, akkor nem viselheti a felvágott nevet. Ha a csomagoláson azt olvassuk, hogy „szelet”, akkor az azért van, mert hiába néz ki úgy, nem nevezhetik felvágottnak, mivel valamelyik követelménynek nem felelt meg. A felvágottak hústartalma legalább 50%, lehetnek füstöletlenek, füstöltek vagy füst ízesítésűek is.
A párizsi pl. nem felvágott, pedig könnyű szeletelhetősége miatt sokan ide sorolnák. Mivel a párizsiban nincsenek húsmozaikok, így nem nevezhetjük felvágottnak, hanem egy teljesen különálló termékkategória a húskészítmények között.
Tárolási és fogyasztási tippek
Ha alaposan megnézzük a fogyaszthatósági dátumát, akkor egy füst alatt tehetünk az élelmiszerbiztonság érdekében és elkerülhetjük az élelmiszerpazarlást. A felvágottaknak fogyaszthatósági idejük van, ami azt jelenti, hogy a terméken feltüntetett dátum után már nem biztonságos, ha megesszük. Csomagolt felvágottak vásárlásakor mindig érdemes meggyőződni arról, hogy a megvásárolt mennyiséget biztosan meg tudjuk-e enni a megadott dátumig. Amennyiben boltban szeletelt felvágottat választunk, akkor azokat 1-2 napon belül érdemes elfogyasztani.
A csomagolt felvágottak 0-5 °C között hűtve, bontatlanul állnak el a legtovább. Felbontás után érdemes a hűtő leghidegebb pontján, azaz a rekeszek feletti első polcon tárolni, és 2-3 napon belül elfogyasztani. A felvágottakat érdemes a tálalás előtt fél órával kivenni a hűtőből, mivel az aromái szobahőmérsékleten jobban érződnek.
Zala, olasz, tavaszi, soproni, bécsi
A felvágottak elnevezésének csak a képzelet szab határt: a zöldségek dominálnak a tavaszi, mexikói felvágottban, a Zala felvágott pácolt combhúst vagy lapockát tartalmaz. A hús mellett apróhús mozaikok találhatóak az olasz, a soproni és a bécsi felvágottban is. Ezeken kívül is még számos fantázianevű verzióval találkozhatunk a polcokon vagy a csemegepultban.
Zala felvágottat a hetvenes évek óta eszünk. Az Állami Húsipari Vállalat fejlesztette ki Zalaegerszegen, nevét ennek köszönheti. Ebben a főtt hús, pácolt sertéshús mozaikok mellett a bors és fokhagyma dominál mind ízben mind illatban. A Magyar Élelmiszerkönyv a Zala felvágottra vonatkozóan is pontos definíciót ad: a késztermék hústartalma legalább 60%-os.
Az olasz felvágott viszi a prímet a Kometa felvágottjai közül. Fantázianevétől eltérően kifejezetten magyar termékről van szó: sertéshúsból készül, jellegzetes ízét és illatát pedig a benne található szerecsendiónak, borsnak, fokhagymának köszönheti.
A tavaszi felvágott fantázianevű húskészítményben találhatunk sajtot, borsót, sárgarépát is. Ezek jellemzően alacsonyabb zsírtartalmú termékek.
A Kometa soproni felvágottja és bécsi felvágottja is 70% sertéshúst tartalmaz. Mindkét felvágott esetében apróhús mozaikok vannak beágyazva, és a párizsihoz hasonlóan ízletesek lehetnek bepanírozva és kisütve is. A két felvágott a fűszerezésében különbözik egymástól. Eredetüket, fantázianevüket illetően számos legenda él, de ezek egyike sem megalapozott.
